2010. február 7., vasárnap

1. a bonyodalmak hamar jönnek


(lehet,hogy kicsit túlzás ez a kocsi,de nekem tetszik:)
Három év telt el azóta,hogy mindent megtudtam létezésemről,fajtámról.Azóta nővérem,és Robert segítségével kiképeztem képességemet, egyre erősebb lettem.A képességem elég erősnek számított.Akárkit kómába tudok varázsolni egyetlen pillanat alatt,amikor akarom.Emellett sima álomba is tudom szenderíteni őket.Ez harcnál nagyon jól beválhat.Persze azóta az is kiderült,hogy a szüleim nem autóbalesetben haltak meg.Felrobbantották őket.Még most is beleborzongtam ha rágondoltam.

Kate próbált mindenben segíteni nekem,miközben bejárt dolgozni.Tanár volt.A városi egyetemen dolgozott.Biológia tanár volt.Én ebben az évben fogok érettségizni,aztán biosz szakra megyek nővéremez.

***

Reggel hat órakor elkezdett csörögni az ébresztőm.Nővérem szerint túl sokat aludtam.Nekem pont jó volt így.
Felkeltem,megcsináltam a reggeli teendőket,majd lesiettem a földszintre.A középikola utoló évét el kellett halasztanom.Nem volt elég jó az önuralmam ahhoz,hogy emberek közé menjek.
-Jó reggelt!-ugráltam vidáman Katehez,s nyomtam egy puszit az arcára.
-Neked is!-nevetett fel.

Leültünk megreggeliztünk,majd beültem a Ferrarimba,s elindultam iskolám felé.
Pár perc alatt odaértem.Megálltam az egyik üres helyen,s odasétáltam barátaimhoz.
Sarah,Jeremy,Jake,s Victoria az egyik padnál vártak rám.

Jake volt a legjobb barátom,mindent megbeszélhettünk,amit mással nem.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk,miközben odaszökkentem,s felugrottam Jake hátára.
Szerencsére megtartott,s nem estünk előre.Lemásztam róla,majd elindultunk a közös -emelt fokú-biosz óránkra.
Az egész órát végig beszéltük.Elterjengett egy olyan hír,hogy új diák jön a sulinkba.Bizonyos Adam Abry.

Már a neve hallatán se tetszett a gyerek.
Végig pletykáltuk az összes órát,majd együtt elindultunk hozzájuk.
Ledobtuk a táskánkat,beköszöntem az anyukájának,majd felrohantam a szobájába.Lefeküdtem az ágyára,s nevetni kezdtem.Majd bejött két húga,s a hasamon kezdtek ugrálni.Egyre jobban nevettem,miközben bejött Jake is,majd hatalmas szigorral kizavarta a két kis csínytevőt.

-Mit csináljunk?-ült le mellém.
-Nem tudom.-akadt el a hangom a végére.A megszokottnál Jake közelebb ült hozzám,s az arcunk is közelebb volt a megszokottnál.

Mindig is helyesnek tartottam,de sosem gondoltam rá pasiként.
Egyre közelebb hajolt.Szánk már majdnem összeért,mikor kuncogás jött az ajtó felől.Azonnal szétrebbentünk,majd fülig vörösödve ültünk egymás mellett.

Elzavarta húgait,majd bezárta szobájának ajtaját.
Megint közel ült le hozzám,s lassan közeledni kezdett.Szánk között már csak pár miliméter volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése